A játékbabák térhódítása Bajnán - Interjú Horváth Gyuláné babakészítővel

2017-03-24

Míg gyermekként egy babája sem volt, mára több, mint 170 darabból áll a gyűjteménye. A népviseletbe öltöztetett bábukkal a nagyközönség is gyakran találkozhat különböző kiállításokon. Horváth Gyuláné, bajnai babakészítővel beszélgettünk szenvedélyéről. Szinte minden kislány babákkal játszik gyermekkorában, de ezek a szeretett játékok egy idő után a háttérbe szorulnak, elfelejtődnek. Önnél, hogyan maradt meg mégis ez a szenvedély, hogyan kezdte el gyűjteni a babákat? Nekem sajnos nem volt igazi játékbabám, mert sokan voltunk testvérek. Csak papírból készült babám volt, azt öltöztettem. Később kukoricából csináltunk bábut, de nem csuhéból, hanem letéptük a növényt, amikor nőni kezdett és még csak egy tuskó volt. Rajta volt a haja is, megkötöttük, aztán széthúztuk a leveleket és saját kezűleg készítettünk neki ruhákat. A nadrágot alul kötöttük meg, a szoknyát pedig derékban. Ez volt a játékunk. 15 évvel ezelőtt kaptam meg életem első, igazi babáját. A kollekciója minden darabját saját maga szerezte be, vagy volt olyan, aki pont a gyűjtő szenvedélye miatt adományozott Önnek babát? Egyetlenegy babát kaptam ajándékba, az volt az első. A többit én vásároltam. Ekkora mennyiséget akár külön kategóriákba is lehet osztani, vannak gyűjteményen belül csoportok? Nem rendszereztem igazán a babákat. Én ránézésre meg tudom mondani, melyik baba hova sorolható. Vannak például a kapálós babák, akik templomi ruhát viselnek, a misére is külön ünneplő ruha dukál. Aki ellátogat a kiállításaimra, figyelje a babák öltözékét és arckifejezését, ezek alapján rá fog jönni melyek tartoznak össze. Én is ezen kritériumok alapján válogatom ki őket. Hogyan történik ez a folyamat? Megvesz egy babát és teljesen átalakítja?   Igen, teljesen átváltoztatom. Olyan sorrendben kezdem az öltöztetést, ahogy mi emberek is felruházkodunk reggelente. Először megvarrom a bugyit és ráadom a babára, utána a kombinét. Parasztosat, pántosat. Alul, elöl, hátul csipke. Valahova csak pruszlikot varrtam, mert az volt egyszerűbb. Csipkéből készítettem, az ment alulra. A következő volt az alsószoknya, aztán a blúz, majd a felső szoknya, legvégül a kötény. A hajukat befonom, vagy kontyot csinálok nekik. Számos kiállításon van túl, melyikre a legbüszkébb? Mindegyik tárlatomra az vagyok, mert az összesről nagyon pozitív visszajelzéseket kaptam. Legutóbb Komáromban volt látható a gyűjtemény. Ön szerint melyik a legkülönlegesebb baba? Melyik a kedvence? Mindegyiket szeretem, de talán az öregek állnak hozzám a legközelebb. Valószínűleg azért, mert ugyanolyan idősek a babák, mint én. Mik a tapasztalatok, kik kíváncsiak leginkább a kiállításaira? Mindenféle korosztály megfordult már a tárlatokon. Nemcsak magyarok, külföldi érdeklődők is jönnek. Milyen tervei vannak a jövőre nézve? Abba kell hagynom a gyűjtést, mert már nem férnek el a babák. Szeretném együtt értékesíteni az egész kollekciót.  

Sárközi Jozefina