Vissza a gyökerekhez - Kotra Péterrel a szürkemarha-tenyésztésről beszélgettünk...

2017-04-21

Kotra Péter évekkel ezelőtt egy olyan vállalkozás indításába kezdett, amiről korábban nem is gondolta, hogy szenvedélyévé válhat. Bár az állatok szeretete nem áll távol a családjától, mégis ő minden felmenőjét túlszárnyalta azzal, hogy lovak mellett a szürkemarha-tartásba is belevágott. Ha valaki Kőhídgyarmat határában jár - elhagyva a falut - rögvest megpillanthatja az egykedvű nyugalommal legelésző csordát... - Mióta foglalkoznak magyar szürke szarvasmarha tenyésztéssel? - Gyorsan mennek az évek, úgyhogy nehéz megmondanom. Körülbelül 10 éve foglalkozom szürke marhákkal. - Miért éppen a szürke marhára esett a választás? - Volt egy barátom, aki szürke marhákat tartott, de már nem tudta gondozni, eltartani őket. Ekkor felkeresett, én pedig - jóllehet az elején kissé vonakodtam az ötlettől - megvásároltam az állatait. - És belefogott a tenyésztésükbe… - Igen. Egyenlőre még csak hobbiszinten foglalkozom vele. Pár szürke marhával kezdtem az elején, aztán elkezdtek szaporodni. Ezt követően kialakítottam számukra egy hatalmas, 40 hektáros legelőt, ami nagy előrelépésnek számított, mert előtte a ranchon tartottam őket jóval kisebb helyen - mondhatni bent a faluban. Az állomány szépen gyarapszik, tíz év alatt mindössze két példányt vágtam le. - Miben különbözik a húsuk a többi marháétól? - A szürkemarha-húsnak egyik előnye, hogy teljesen organikus, ami azt jelenti, hogy a rostok között sokkal kevesebb zsírt tartalmaz, és helyettük több bennük a telítetlen zsírsav mennyisége, amelyek fontos szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Mivel az állatokat tilos táppal etetni, ezért a szabadban különféle gyógy- és fűszernövényeket legelhetnek kedvükre, amelyek hatása természetesen húsukban is megmutatkozik. - Talán ezért sem véletlen, hogy ezen őshonos fajtánk tartása manapság újra reneszánszát éli. Hogyan illeszkedik a szürke marha a magyarság kultúrájába? - Valamikor büszkeségünk volt ez az impozáns, jámbor állat, a mindennapok kísérőtársa, amely egyben komoly pénzforrásul is szolgált. A magyarság életében a szarvasmarhatartás sok ezer éves kultúráját több mint 50 ősi szó őrzi, mint pl. a sőre, gulya, számadógulyás, tehéncsordás. A magyar szürke marha egyébként kelet-európai marhafajta eredetét tekintve. Abu Hamid arab kereskedő leírása a következőképp festi le a szürke marhát ezer évvel ezelőtt:

„Bazsgérban (azaz Magyarországon) él egy nagy vadállat, olyan mint egy elefánt, bőre egymaga annyit nyom, mint két erős szarvasmarha. Feje olyan nagy, mint egy borjú. Szarvai olyan nagyok és olyan hosszúak, mint az elefánt ormánya. Vadásszák és úgy nevezik: attakda. Csodálatos állat.”

  - Említette, hogy korábban a ranchon tartották őket. Ahogy elnéztem, a ranchon szép számban lovakat is találunk. Ez lenne a másik szenvedélye? - Igen, de a ranch is még hobbiszinten működik. Történetéről azt kell tudni, hogy dédapáim kivétel nélkül mind lovas-emberek voltak. Tőlük örököltem az állatok iránti szeretetem. Egyszer  egy komoly motoros baleset ért, mire édesapám azzal állt elő, hogy vegyünk inkább lovat, azzal kisebbet esek. Hát így vágtunk bele a lovak tartásába is, melyek száma, úgy, mint a szürke marháé, szép lassan gyarapodott. - Jelenleg mennyi lovat és szürke marhát tartanak, ill. egyéb más nagytestű állatot? - Mostanában tehenem borjúkkal és kicsikkel körülbelül 45 db van. Szürke marha 10, ló 24 darab. Utóbbiak esetében inkább félvéreket tartok. - Vannak fejlesztési terveik a jövőre nézve? - A szürke marhák esetében még pontosan nem tudom, a lovakkal versenyekre szoktunk járni, a Vándor Serleg kupára. 13-an alapítottunk egy társulatot, és a versennyel többek között az is a célunk, hogy megszólítsuk a fiatalságot, megszerettessük velük az állatokat.

SJ-KD

Képgaléria: