Rovásírás szakkör Esztergomban

2017-06-14

Körülbelül négy hónapja indította Hum Attiláné Lídia a rovásírás szakkört Esztergomban, melynek a Művelődés Háza adott otthont. A csoport hamar megalakult, és mostanra már szinte baráti társasággá szerveződött. A szakkör menetéről, ill. a rovásírás jelentőségéről beszélgettünk… - Azóta, hogy megalakult a csoport itt Esztergomban milyen változáson ment keresztül a résztvevők tekintetében? - Hetente egyszer találkozunk a Művelődés Házában. Ezeknek a keddi foglalkozásoknak az időtartama másfél óra, 11 állandó tagja van a csoportnak. Lényeges változás nem történt az indulás óta. - A szakkör tagjai melyik korosztályt képviselik? - Mostanra már mind a felnőtt korosztály köréből kerülnek ki, volt egy általános iskolás kislány is, de ő idővel elmaradt az iskolai elfoglaltságok miatt. Ez érthető… - Szignifikáns a különbség a női és férfi résztvevők között? Kik vannak többségben? - Ez egy érdekes kérdés. A férfiak szerintem kicsit lustábbak ezen a téren, nehezebben indulnak útnak. Nálunk jelenleg csak hölgyek vesznek részt a szakköri foglalkozásokon. - Milyen céllal hívtad létre ezt a szakkört. Pusztán az írást tanuljátok és gyakoroljátok vagy többről van szó? - Mindig többről van szó, mint pusztán az írás. Óhatatlan, hogy az ember bele ne menjen egy kis történelembe, vagy ne érintse magát a magyar nyelvtant, ill. a vallást. Természetesen az az elsődleges, hogy a rovás ábécét megismertessem a résztvevőkkel, de szeretnék ennél még egy kicsivel többet is adni. - Hogyan épülnek egymásra a szakköri foglalkozások? - Az első négy-öt alkalom azzal telt, hogy a betűket tanultuk meg. Az ábécét három részre oszthatjuk - ha nagyon le akarom egyszerűsíteni -, vannak az egyszáras, a kétszáras és a hajlítgatott betűk. Először ezzel kezdjük, majd pedig következhet a gyakorlás óráról órára. Ilyenkor játékos feladatokat szoktam adni, például pótolni kell egy szó hiányzó betűjét, ábécé sorrendbe kell rendezni szavakat, vagy kiválasztani a kakukktojást - és ehhez hasonlók. - A feladatokat Te találod ki vagy van rendelkezésre álló anyag? - Van, amit én állítok össze, de rendszeresen dolgozunk Friedrich Klára szakköri ötlettárából. Próbálom érdekessé tenni a foglalkozásokat ezáltal is. - Mi lesz a szakkör jövője, főként azután, hogy megtanítottad az írást és a számolást? - Bízom abban, hogy jönnek majd újak. Még lesz egy-két alkalom a nyári szünetig, tehát az újonnan csatlakozókat szeptembertől várom. A meglévő csoporttagokkal korántsem fejeztük be a munkát: jelenleg a rovásszámokkal történő alapszámolást tanuljuk, ez kicsit másképpen működik, mint az arab számos műveletek, és még nem jutottunk el a bogárbetűkig, valamint az összerovásig. Ezeket majd szeptembertől tanuljuk. - Mit jelent a bogárbetű? - Van a rendes ábécé, de ezenfelül bogárbetűknek nevezzük a szótagjeleket, mint például az NT-t vagy a PRUS-t. Voltaképpen úgy is fogalmazhatnánk, hogy ezek több betűt magukba foglaló jelek. Nem ligatúrák, mert azoknál a betűket rójuk össze, míg a bogárbetűk esetében különálló jelekről van szó. - A csoport tekintetében mi a végső cél? - Azzal, hogy ha megtanuljuk az összerovást is, tulajdonképpen elértünk a tananyag végére. Tervezem még, hogy megismertetem a résztvevőket a legfontosabb rovás-emlékekkel is, ill. szeretném, ha a Művelődési Házban tarthatnék egy előadást ezekről a leletekről, kivetítővel, nagy képekkel illusztrálva. Ezzel lenne teljes a tanulási folyamat. Ezután már rajtuk áll, hogy továbbra is eljárnak a közös foglalkozásokra, vagy sem. A cél mindenképpen az, hogy minél szélesebb körben megismertethessem ősi írásunkat, annak szépségét, használhatóságát. - Úgy tudom, hogy vannak versenyek is ebben a témakörben. Indultok ilyenen? - Általában ezeket a versenyeket középiskolás diákoknak hirdetik meg, mint például a csepeli Weiss Manfréd Szakközépiskolában, mi pedig felnőtt csoportnak számítunk. Ugyanakkor jó lenne egy olyan élményt is adni a szakkör látogatóinak, hogy összemérhessék tudásukat. Talán egy házon belüli versenyt tartunk majd a végén. - Országos szinten van olyan társaság, amely hasonló módon, csak szélesebb körben foglalkozik a rovásírás népszerűsítésével? - Országos szintű a Forrai Sándor Rovásíró Kör, amelynek Friedrich Klára és Szakács Gábor a vezetői, ők ápolják Forrai tanár úr hagyatékát. Budapesten a XVII. kerületi Zrínyi Miklós Általános Iskolában szokott lenni regionális rovásírás verseny május elején, amit kifejezetten gyerekeknek szerveznek, még határon túlról is érkeznek diákok. Korábban ez egy előválogató verseny volt, amely megelőzte a Kárpát-medencei Rovás-írás Verseny és Műveltségi vetélkedőt. Sajnos idővel ezt a  nagyszabású versenyt már nem tudta finanszírozni a Forrai Sándor Rovásíró Kör, ezért jobbára már csak az előbbi maradt, ahol - mint mondtam - általános iskolások mérhetik össze tudásukat. - Mit gondolsz, hogy abban a világban, ahol már lassan a kézírás is kezd eltűnni, ahol minden egyre inkább digitalizálódik, van még helye a rovásírásnak? - Van és kell is, hogy legyen, hiszen az ősi magyar írásunkról van szó, azt gyakoroljuk, tartjuk éltben. A rovásírás kapcsán a kisebb gyerekek meg is szokták kérdezni, hogy voltaképpen milyen nyelven írunk, mire én büszkén válaszolom, hogy magyarul, mégpedig az ősi formájában. A rovásírás belénk van kódolva, szinte a génjeinkbe ivódott. És mondok még egy meglepő dolgot: kimutatható számomra - magyartanárok visszajelzéseire alapozva -, hogy azok a gyerekek, akik diszgráfiával és diszlexiával küzdenek, hatalmas fejlődésen mennek át, ha közben rendszeresen gyakorolják a rovásírást. A latin betűs írás külalakja is nagy mértékben javul ennek hatására. Egyébként nemcsak nekünk, akik kifejezetten tanítjuk a rovásírást felelősségünk, hogy ne szoruljon ki a köztudatból ősi írsunk, hanem minden tanárnak feladata lehetne. - Van egyébként digitális változata a rovásírásnak? - Igen. 2014-ben elfogadták a szabványosítás betűkészletét, ami Forrai Sándor székely-magyar ábécéjére alapozódik, old hungarian néven került a Windows-rendszerbe. Van tehát egy ilyen betűkód, ill. létezik egy ingyenesen letölthető szövegszerkesztő program, az abiword, amibe többféle rovásábécé is beilleszthető. - Csak a formában van eltérés ezek között? - Nem, nem csak abban. A kettő legnagyobb eltérésű ábécé a Magyar Adorján-féle és a Forrai-féle ábécé. Én a Forrait tanítom, mivel azt tartom teljesebbnek, ebben minden hangunkra külön írásjel van. Megkülönbözteti a rövid és a hosszú magánhangzókat is. Ez a Magyar Adorján-félében nem kifejezetten van így. - Mióta foglalkozol rovásírással? Már gyermekkorodtól megvan ez a szenvedély? - 2008-ban kerültem kapcsolatba a rovásírással. Akkor egy barátom hatására néhányan összeálltunk, és elkezdtük megtanulni az írást, én pedig egy kissé még tovább mentem, és jobban elmélyedtem a témában. Tehát felnőtt fejjel tanultam meg én is, és úgy gondoltam, hogy ezt olyan ajándékként, lehetőségként kaptam meg a Teremtőtől, amit tovább kell adnom...

Keppel Dániel

2019 Május
VHKSzCsPSz
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Copyright © Hello Esztergom