Reform aranygaluska

2018-11-04

Régóta ennék már, de nem álltam neki, mert macerásnak gondoltam. De hát nem is az! Este előkészítettem, reggel megsütöttem, ráadásul a konyhában fellelhető kis maradék lisztjeimet is felhasználtam. Lassan felszívódó szénhidrát-forrás, de abszolút nem kalóriaszegény. Nem baj, mert nagyon finom...

 

 

ELKÉSZÍTÉS:

Első körben a Google-t hívtam segítségül, és kerestem egy szimpatikus receptet amit átalakíthatok. Végül ez lett belőle:

TÉSZTA:

• kb. 60 dkg liszt (kb. 20 dkg zabpehely-liszt, 20 dkg búzaliszt, 15 dkg barna rizsliszt, 5 dkg zabrost )
• 3 dkg olvasztott vaj
• kb. 6 dl langyos rizstej és tejszín keveréke
• 3 evőkanál szőlőcukor
• 3 dkg élesztő
• 3 tojássárgája
• 1 (bio)citrom reszelt héja
• csipet só

FORGATÁS:

• vaj
• dió
• szőlőcukor

Ahogy elkészítettem:

A liszteket és a cukrot dagasztó tálba tettem és a közepébe kialakított mélyedésbe morzsoltam az élesztőt. Egy kevés langyos rizstejjel elkevertem, és vártam, míg egy kicsit felfut, majd ment hozzá a többi hozzávaló is. A folyadékok mennyiségét figyeljétek, ne legyen túl lágy és kemény sem a tészta, lényeg hogy kalács állagú legyen! Simára dagasztottam és kb. 15 percet kelesztettem.

Aztán nem szórakoztam a szaggatással. Az edényben lévő tésztát olvasztott vajjal meglocsoltam, majd két kanál segítségével szaggattam ki a tésztát, és a dióba forgattam. Kivajazott jénaiba rétegeztem és mivel csak másnap reggel sütöttem, rögtön hűtőbe tettem. Reggelre szépen megkelt. Kivettem a hűtőből, előmelegítettem a sütőt úgy 180 fokra, és kb. 40 perc alatt megsütöttem.

Egy csomag vaníliás pudingport dupla mennyiségű rizstejjel főztem meg, ez lett a sodó.

Jó étvágyat!

Juhász Veronika